Fűtés a magyar történelemben: a tűzifától a napelemig

A történelmet azért (is) imádom, mert ahelyett, hogy (mint a legtöbb tudományág és szakterület), szűkítené, specializálná a gondolkodásunkat, a történelem iránti általános érdeklődés inkább szélesíti a látókörünket.

A sok elmélet pontosan nem ért egyet abban, hogy mi is az a történelem (1988 történelem?, 1956 az?), mikortól kezdődik és abban sem, hogy pontosan mi kellene, hogy a fókusza legyen, emiatt (és a téma gyakorlatilag véget nem érő jellege miatt) rengeteg kevéssé felfedezett terület marad az érdeklődőknek.

A fűtés története, (történelme, ha akarjuk), szintén olyasmi, amivel nemigen szoktunk foglalkozni. A vándorló magyarok törzsei minden bizonnyal tűzifával fűtöttek, amelyet éjszakai megállóikon vagy hosszabb tartózkodási helyeiken gyűjtöttek. A fűtés a honfoglalás után a félnomád, majd teljesen letelepedett életmóddal változott meg: ezt tudomásunk szerint legalább a hideg hónapokban benti, kémény vagy más elvezető nélküli fűtőtesttel és egyben sütővel oldották meg. A két funkció elválása későbbre tehető, és a gazdagabbakhoz köthető.

A „füsttelenített” szoba mindössze az 1400-as évektől kezdett elterjedeni, tehát a honfoglalás után több mint 500 évvel. Maga a szoba szavunk etimológiája is érdekes, témába vágó: kezdetben fürdőházat, fürdő helyiséget, sőt, magát a kályhát is hívták szobának (latinul stuba). Sőt, bár kevesen tudják, de a magyar szavak ötöde, kb. 20%-a szláv eredetű: ilyen a kemence is, amelyik szintén a fürdőhöz kapcsolódik. Az egy helyiséges fürdő,- és talán szárító épületek vezethettek a fűthető, füsttelenített helyiség, a tiszta levegőjű szoba kialakulásához is.

Csupán az 1700-as évek végén kezdték el kikísérletezni a fatakarékos fűtőberendezéseket, a zárt rendszerű tűzhelyeket, és a füstjáratos kályhákat. Ezeknél a fejlesztéseknél a legfontosabb a takarékosság elve volt, innen eredt nevük is, a sparherd (egyes területeken a névalak sparhelt vagy hasonló), amit magyarra takaréktűzhelyként fordítottak.

A történet pedig, akármilyen mélységben is megyünk bele a technika új vívmányaiba, egyre gyorsabban fejlődik, bár az is igaz, hogy egy tavalyi becslés alapján közel 700.000 háztartás fűt fával (csakúgy, mint 1100 éve…), vagy fával és gázzal vegyesen Magyarországon. Egyre inkább elterjedőben van az elektromos fűtés is, ám itt az általános vélemény az, hogy ez drágább, mint a másik módszerek.

Nemrég akadtam rá a napelemrendszer.info oldalra, ahol a napelemekkel kapcsolatban nagyon sok újdonságot találtam, többe között a napelem ára volt egy fontos témakör. És hogy jönnek ide a napelemek? Úgy, hogy egy napelemes rendszer is képes lehet annyi energiát megtermelni, ami elég akár arra is, hogy a fűtésszámlát lenullázza. Azonban mielőtt fejest ugranánk a napelem telepítésbe, mindenképp konzultáljunk szakemberekkel. Óriási ár- és minőségbeli különbségek vannak két napelem rendszer között. Amennyire én átlátom a témát, a különbség olyasmi, mint két autó között. Választhatunk egy Suzuki Swiftet, de egy Renault Trafficot is. Mindkettő el fog majd vinni Budapestről Győrbe, ha arra kerül a sor, de egy 5 gyerekes családnak nyilvánvaló, hogy melyik a megfelelőbb. És persze, ahogy autóból ezerféle van, ekkora választék szerencsére (?) nincs napelemekből, de rengeteg mindent el kell döntenünk a telepítés előtt.

Először például azt, hogy lehetséges-e napelemeket telepíteni a házunkra. A sztori alfája és omegája a tető: ide kerül a legtöbb napelem és nagyon fontos, hogy a tető mostani állapotában elbírja-e a napelemeket (számolhatunk 120-150 kg extra súllyal minimum), hogy milyen a tájolása, az árnyékolása (még a villanypóznákat is érdemes számításba venni!), és még néhány fontos dolgot. Ha a tető semmiképpen sem megoldás, elgondolkodhatunk azon is, hogy a kertünkbe telepítsük a paneleket. Ehhez azonban tudnunk kell, hogy nemcsak a nagy kert a fontos, hanem az is, hogy védett legyen a rész, nehogy egy magasan szálló kosárlabda vagy focilabda miatt sérüljön meg a rendszer. Védettnek kell lennie tehát, de nem lehet árnyékolt: sem fák, sem bokrok nem ajánlottak. Azt hiszem, már kezd nyilvánvalóvá válni, miért is a tető a legtöbb vevő választottja…

De ahogy a legtöbb szakmát nem lehet egy cikkből (vagy akár egy könyvtárból) megtanulni, itt is ez a helyzet: a legjobb megoldás, ha szakemberhez fordulunk: a jó csapatok nemcsak a tervezéssel, hanem a kivitelezéssel és minden közbülső lépéssel tudnak nekünk segíteni: legyen szó akár arról is, amit semelyikünk sem szeret: az engedélyek kéréséről és a bürokráciáról.

Említettük már az elektromos fűtést: rendkívül fontos, hogy tudjuk, hogy mire is akarjuk használni a napelemes rendszerünket. Nyilván energia (áram) termelésére, de mennyire!? Lehet, hogy egyedül lakunk, és 3000 Ft-os áramszámlánk van havonta és boldogok vagyunk a fatüzeléses fűtésünkkel: így a legkisebb rendszer is több évtized alatt hozná vissza az árát (bár, ha jobban belegondolok, így minierőműként funkcionálhatna, amely az oda-vissza villanyórának köszönhetően automatikusan adná el a termelt áram nagyobb részét a villanyszolgáltatónak), míg egy sok gyerekes és/vagy több generációs nagy családban, ahol a fűtést, a meleg vizet, és az áramszolgáltatást is megújuló napelemes energiával akarjuk fedezni, egy jóval nagyobb rendszerre van szükség. A napelemes rendszerek általában 8-10 év alatt hozzák vissza az árukat és minőségtől függően 20-30, akár 40 évig is használhatók maradnak (tehát ebből a szempontból jobban bírják, mint az autók).

A napelem ára nagyban függ a teljesítménytől. A számunkra fontos kérdés minden bizonnyal az, hogy mennyibe fog kerülni a mi napelem rendszerünk, de ezt természetesen csak úgy lehet akár megbecsülni is, ha tudunk néhány adatot. Egy valamirevaló vállalkozás, amely napelemekkel foglalkozik, csak azután ad árajánlatot, miután részletesen átbeszélte velünk az igényeinket, a fogyasztásunkat, az otthonunk tájolását, a tetőnk dőlésszögét és esetleges különlegességeket, és a jövőbeli terveinket. Ahány ház, annyi szokás. Vagy ahány ház és ahány tető, annyi napelem.

A Napelemrendszer.info weboldal sok különböző napelemes rendszert árul, ezek névleges teljesítménye és árai:

3 kW (ár: 1,3 M – 1,5 M Ft),
4 kW (ár: 1,55 M – 1,82 M Ft),
5 kW (ár: 1,95 M – 3 M Ft),
6 kW (ár: 2,2 M – 2,3 M Ft),
7 kW (ár: 2,45 M – 3 M Ft),
8 kW (ár: 2,85 M – 3,3 M Ft),
9 kW (ár: 3,1 M – 3,6 M Ft),
10 kW (ár: 3,3 M – 3,9 M Ft),
12 kW (ár: 3,87 M – 3,92 M Ft),
13 kW (ár: 4,9 M Ft),
15 kW (ár: 4,8 M – 5,6 M Ft),
17 kW (ár: 5,8 M Ft),
18 kW (ár: 6,85 M Ft),
20 kW (ár: 6,8 M – 7,6 M Ft).

Amint látjuk, a legerősebb rendszer közel hétszer (!) olyan erős, mint a leggyengébb: ahogy mondtuk, az igények nagyon eltér(het)nek egyes emberek, családok között.

De az, hogy 14 különböző teljesítményű napelemes rendszert látunk itt felsorolva, az nem azt jelenti, hogy 14 terméket forgalmaz a cég, hanem ennél többet. Egyes teljesítményekhez különböző minőségű és összeállítású rendszerek tartoznak, ezért látunk különböző árakat. Egyes esetekben egy, máskor kettő vagy három előre felajánlott lehetőségünk van).

Bár a honlap erre nem tér ki, én úgy képzelem el, hogy ha éppen 11 kW-os rendszerre van szükségem, akkor erre is van megoldás, és feltételezem, hogy az egyes napelemes panelek, inverterek, kábelek, stb. alapvetően kompatibilisek egymással, így még ezeken túl is vannak lehetőségek egyedi napelemes rendszereket kialakítani.

Abban azonban egészen biztos vagyok, hogy szakemberek segítségét érdemes igénybe venni a napelemek témakörében. Azt pedig nagyon remélem, hogy a megújuló energiaforrások egyre nagyobb teret játszanak majd a közeljövőben minden szinten: háztartásokban, és kis, közép- és nagyvállalkozásokban is.